Feltettem a hétre a koronát.

Ma, életemben elöszőr leúsztam azt a távot amit majd a nyáron kell csak még megfúszerezve ezzel-azzal.

Szóval 3,8 km(még leírni is könnyfakasztó) 1 óra 50 perc. Gyorsban és néha egy-egy hossz mell.

Igaz, hogy lehet szebben és lehet gyorsabban is úszni de ez most engem rohadtul nem érdekel. Ez így ahogy van kurvára tetszett!!!

Igazából nem is ez volt mára a terv. Este lett volna egy hokimeccsünk, de az elmaradt így szomorúságomban lemnetem úszni. Majd a tervezett kétezernél gondoltam merjünk nagyot álmodni, legyen háromezer. Majd háromezernél gondoltam, ha már egyszer bejött akkor álmodjunk megint egyet. És lett 3,8 km.

Voltak kisebb vádligörcsök de nem vészesen.

és mondhatjuk azt is, hogy egy kicsit elpilledtem.

A diéta által megtépdesett szárnyaim most nagyon megfeszesedtek. Nagyon nagy energia szabadult fel bennem, hogy mikre vagyok képes. Novemberben még a négy hossz egyben is csúcsnak számított.

Ma amúgy isteni idő volt és útólag esett le, hogy akár futással is lehetett volna kombinálni. Na mindegy, ne legyek má tellhetetlen.