Elöszőr is köszönöm szépen a nagy kérdést Pécsi Petinek amit feltett az elöző kommentem végére.

Élek csak egyszerűen lusta, trehány senkiházi fráter vagyok.

A blog írást azt hittem kenem vágom majd aztán maradt a kényelmes olvasgatás.

Oriási gratula Pécsi Petinek. Amit véghezvitt az nem már alig emberi léptékű. De hát aki mutánsnak készül Nagyatádra, nem is adhatja alább. Maximalis respect!!!

Magamról dióhéjban annyi így két hónap blog hanyagság után, hogy a felkészülés turbo modón halad. A cigi két hónapja off. Jól bírom!!!

Edzés heti hat nap. Spinning, úszás, hoki, futás. Ezek egyvelege.

A negatívum, hogy a kilok csak nem akrnak elkezdeni lefutni. Az is igaz, hogy spártai diétát nem folytatok.

Pozitívum pedig az egyre erősebb állóképesség illetve az egyre gyorsebb regeneráció.

A hónap kihívása a gyorsúszás. Most már edző által felügyelve, aki szerint azért van mit javítani. (költői megfogalmazás)

Egy óriási történés pedig, hogy találkoztam Kropkó Péterrel. Aki nem tudja ki az, az nem is olvassa a blogot. :)

Vélatlen műve volt. A könyvét csak a vaterán tudtam megszerezni, ahol kiderült, hogy a felesége árulja. Így személyessen a legendától kaptam meg dedikálva és megfűszerezve egy 45 perces tanács áradattal. Mondanom sem kell mekkora lökést adott, amúgy sem kis lendületemnek...

Szóval élek és újból, inkább úgy nevezem, hogy most már rendes kisfiú leszek és írni fogok.

Peti mégegyszer köszi a kommentet.